Félelmeink fogságában

😱 Az emberek többsége az egész életét félelemben élve tölti el. A félelem mindennapi életünk része. Lehet, hogy észre sem veszed, de egy nap leforgása alatt, legalább 5-10 alkalommal felbukkan benned valamilyen félelemmel kapcsolatos érzés. Én nem igazán ismerek olyan embert, aki ne félne valamitől.

🔈🔉🔊 Amikor a testedben lezajlik ez a folyamat szervezeted riasztással reagál. Ilyenkor a légzésed szaporává válik, fullasztóan kevés levegőhöz jutsz, az izmaid megfeszülnek, a szívverésed felgyorsul és megindul a verejtékezés.

A félelem is lehet jó és hasznos, hiszen veszély esetén felkészít a „harcolj vagy menekülj” állapotára, ugyanakkor képes, akár kóros folyamatok előidézésre is.

Biológiai magyarázat szerint a félelmek segítették őseinket a túlélésben, az emberi agy tehát eleve programozva van bizonyos félelmekre. 

📰 Az előző blogcikkben arról beszéltem, hogy milyen öröklött családi mintáink lehetnek és itt is szeretnék megejteni pár szót erről, ugyanis a félelmeink kialakulásában nagy szerepe van a családnak ill. az őseinknek egyaránt. 

🔬🧬️ Bruce Lipton sejtbiológus kimutatta, hogy a DNS-re hatással vannak a negatív és pozitív gondolatok ill. az érzelmek. Kutatómunkája során megállapította, hogy a környezetből érkező jelek átjutnak a sejtmembránon és ezáltal irányíthatják a sejt viselkedését és pszichológiáját, ami aztán aktiválhatja vagy deaktiválhatja a géneket.

🤰Lipton szerint az anya érzelmei pl. a félelem vagy a harag biokémiailag módosíthatják az utód genetikai kifejeződését. A terhesség alatt az anya vérében lévő tápanyagok táplálják a magzatot a méhlepény falán keresztül. Az anya vérébe a tápanyagokkal együtt rengeteg, a megélt érzelmei által generált hormon és információs jel is jut. Ezek a kémia jelek specifikus receptor fehérjéket aktiválnak a sejtekben, és ezáltal rengeteg fiziológiai, valamint anyagcserét és viselkedést érintő változást idéznek elő az anya és a magzat testében. 

Mit is jelent ez pontosan?

Azt, hogy az olyan krónikusan ismétlődő érzelmek, mint a félelem és a harag lenyomatot képezhetnek a gyermekben, különösen azon “előprogramozás” tekintetében, hogy a gyerek miként alkalmazkodik a majd a környezetéhez. 

👶 Lipton azt mondja, hogy amikor a stesszhormonok átjutnak a méhlepényen, összehúzódásra késztetik a magzat bélrendszerének az ereit, és ezáltal több vért küldenek a perifériára, amivel a “küzdj vagy fuss” viselkedésbeli válaszreakcióra készítik fel a magzatot. 👇

Az a gyerek aki megtapasztalta a stresszes méhbeli környezetet, érzékenyen reagálhat a hasonlóan stresszes helyzetekben, és komoly félelmeket élhet át a későbbiekben. 

🔥🛣 A félelmeink egy része jogos, a szüleinktől tanult önvédelmi rendszer része. Félünk a tűztől, mert megégethet, figyelünk az úttesten átkelve, mert az autók elüthetnek. Ugyanakkor másik részüket, akár a szüleink ültethették el bennünk az irreális elvárásiakkal.

👨‍👩‍👧‍👦 Ősök ide vagy oda, a modern társadalommal együtt viszont modern félelmek is megjelentek, amelyek szinte észrevétlenül fészkelték be magukat az életünkbe.

Milyen érdekes, hogy alapvetően a gyerekeknek, és itt most a kisgyerekekről beszélek, egyáltalán nincs félelemérzetük. Ha nem lenne mellettük egy felnőtt, akkor ők akár kiugranának, levetődnének, felmásznának, repülnének, stb. Kell számukra a kontroll az életben maradáshoz. Ők ösztönből cselekednek és még nem szól közbe az Ego. Kezdetben a környezetük foglalkozik a túlélésükkel. 👉 Szülők, nagyszülők, rokonok.

Ők állítják fel a megfelelő korlátokat. Később pedig a felnőtt gyerek gondoskodik róla, hogy behatárolja önmagát. Aztán persze szereznek egyéb mentális korlátokat, de ezek már nem az életben maradásukat hivatottak szolgálni.

❌ Ellenkezőleg, gátolják a továbblépésben!

👧📝 Képzeld csak el azt a gyereket, aki élet-halál kérdésnek tekinti, hogy 5-ös legyen a matek dolgozata. Ha nem sikerül,  hatalmas kudarcélményben lesz része és később újra és újra vissza fog köszönni ez az élmény az életébe.

A legtöbb félelmünk, amelyet magunkkal viszünk a felnőtt életünkbe, gyakran abból táplálkozik, ami “megtörténhetne” vagy “megtörténhetett volna”, nem pedig abból, ami tényleg be is következik.

🤔 A nagy számok törvénye alapján valószínűleg soha nem fog megtörténni, de mi azért izgulunk és feszengünk miatta napról napra, hogy mi lesz, ha mégis…

Nagyon fontos elgondolkodni azon, hogy nyugtalankodsz-e apróságok miatt?!

🚗 Olyan kis dolgok miatt, amelyek tulajdonképpen nem is méltók rá, hogy foglalkozz velük. ➡️ Találsz-e parkolóhelyet?

Végig kell gondolnod, hogy mennyire fontos ez neked. Pontosabban nincs ennél fontosabb? Azt tanácsolom, hogy foglalkozz inkább sokkal hasznosabb dolgokkal, minthogy azon töröd a fejed, hogy le tudsz-e majd parkolni valahova.

A félelmeket két nagy csoportba lehet sorolni ➡️ külső és belső félelem.

  • A külső félelmet rajtunk kívülálló dolog okozza, aminél erős a motivációnk, hogy elkerüljük. ➡️ pókoktól való félelem
  • A belső félelem egy rajtunk kívülálló dolog, amihez negatív érzelmet társítunk. ➡️ alacsony önbecsülés okozta félelem

Az emberek többsége belső félelmekkel éli le az életét. Ezek a félelmek sokkal nagyobb számban jelennek meg, mint a külső félelmek. 

Tudtad, hogy a leggyakoribb belső vívódásokat a tapasztalataid és az önbizalomhiányod okozzák? 

Ez azért van így, mert mondjuk legutóbb nem sikerült valami, és azt mondja a belső hangod, hogy most sem fog. Ez egy negatív tapasztalat, mely beépült mélyen az elmédbe. Ne feledd! 👇

“Nem a múlt határozza meg a jövő történéseit.”

Az önbizalomhiány a másik komoly probléma. A fejedben lévő gondolatok, melyek megállás nélkül cikáznak.

  • Mit fognak szólni mások❓
  • Vajon értékelnek-e❓
  • Befogadnak a társaságukba❓
  • Nem fognak kinevetni❓
  • Elég jó vagyok❓

❗️Ezek általában helytelen önértékelésből fakadó kérdések, amelyekre a válasz is általában negatív és magukban hordozzák a választ is. Képes vagy addig agyalni rajtuk, míg meggyőződéssé válik, hogy jobb, ha nem teszel semmit. Pedig nem érdemes mások véleményére alapozni!

🤔 Milyen érdekes, hogy a félelem szinte mindig jövőbeli eseményekhez kapcsolódik, mint például egy folyamatosan romló helyzet vagy egy szituáció folytatása, ami elfogadhatatlan. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a jövőben élsz és nem vagy jelen cseppet sem. Ha ezt észreveszed, érdemes elcsípni, hogy visszatérj a most-ba.

A leggyakoribb belső félelmek közé tartozik:

  • Visszautasítás
  • Kudarc
  • Magány
  • Bizonytalanság
  • Változás
  • Újtól való félelem

🧠 Ha ezeket végigolvasod, biztosan te is találsz olyan szavakat közöttük, melyektől te is féltél vagy a mai napig félsz is. Fel kell fognod, hogy a félelmeidet az egod működteti, és ki tudod őket kapcsolni vagy meg tudod szüntetni, akár örökre. 

Nagyon sok fajtája van még a félelemnek és több oldalról meg lehet közelíteni ill. a végtelenségig lehetne róla beszélni, de egy biztos! Ha a félelem előbukkan foglalkozni kell vele.

Mit tudsz tenni amikor eluralkodik rajtad a félelem?

1. Tudatosítsd

🤔 Tudatosítsd magadban, hogy oké, én most félek. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mitől is félsz pontosan és, hogy reális-e a félelmed.

2. Írj egy félelem listát

📝 Írd össze egy papírra, hogy mitől félsz. A legtöbb ember negatív kijelentéseket használ a mindennapjai során:

  • „félek”
  •  „nem vagyok rá képes”
  •  „ez túl nehéz”

Ezeket egészen addig játszák le a fejünkben újra meg újra, amíg teljesen le nem bénítja őket a rettegés. 

3. Cseréld le a saját félelemmantráidat valami pozitívra

  • „félek” ➡️ nyugodt vagyok, biztonságban érzem magam
  • „nem vagyok rá képes” ➡️ képes vagyok rá
  • „ez túl nehéz” ➡️ ezt könnyű megcsinálni

🧘 Ha észreveszed, hogy ismét elkezdesz negatív kijelentéseken gondolkodni állj meg, vegyél pár mély lélegzetet és ismételgesd addig a fenti kijelentéseket, amíg meg nem nyugszol. 👉 Minden egyes alkalommal, amikor ezt megteszed, még jobban tudatosítod magadban az igazságot.

4. Célkitűzés

📋 Végezetül nagyon fontos, hogy célokat tűzz ki, még akkor is, ha nem érzed magad elég bátornak. Ha arra vársz, hogy egy kicsit jobban érezd magad, mondván: akkor majd motiváltabb leszel, nagy valószínűséggel az örökkévalóságig fogod halogatni a dolgot. 👉 Ha viszont kitűzöl egy célt, lehet, hogy a bátorságod szintje még nagyon alacsony, de az érzelmeid gyorsan felzárkóznak majd a motivációs szintedhez.

👀 Te is láthatod, hogy néhány egyszerű lépés betartásával, mennyire sokat tudsz könnyíteni a saját félelmeiden vagy akár teljesen meg is tudod szűntetni azt!

Sok sikert kívánok neked! 😉

Vivien

(A jelentkezéssel elfogadod az adatvédelmi tájékoztatót.)

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: google
Google+
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn

Írd meg a véleményed és szólj hozzá! Legyél Te is tagja a közösségnek!